Ahhoz semennyi kétség nem férhet, hogy a pingvinek nem tudnak atomerőművet építeni. Sőt, erre a rovarok és a hüllők is alkalmatlannak bizonyultak mindeddig, mi meg nem, tehát joggal nézünk föl magunkra.

Az emberiség esszenciája

Megalapozatlan teóriák sora áll rendelkezésünkre, amikor arra keressük a választ, mi teszi az embert emberré. Van, aki szerint a munka, más szerint az, hogy tudjuk, egyszer meghalunk. E blog filozófiai premisszája szerint az atomerőművek építésének legelemibb előfeltétele valójában nem az intelligencia vagy a kreativitás, hanem a segg.

Az indoklás egyszerű. Gondolkodási képességünk kialakulásban fontos szerepe volt annak, hogy elődeink két lábra álltak. És bár ehhez a testtartáshoz gerincünk még mindig nem szokott hozzá, nyilvánvaló előnyökkel kellett járnia, hiszen nem haltunk ki. Egy elmélet szerint azzal, hogy stabilabb pozícióban van fejünk és nincs kitéve az állandó himbálózásnak, rázkódásnak és egyebeknek, kialakulhatott kifinomult agyműködésünk.

Mármost a kifinomult agyműködés véleményünk szerint pusztán melléktermék.

A gondolkodás járulékos haszon

A felegyenesedés ugyanis kedvezett egy olyan izom kialakulásának, amely alapvetően változtatta meg fajunkat. Létrejött a segg, vagyis a farizom (musculus gluteus). És bár mindhárom farizomért (középső, kis és nagy farizomról beszél az anatómia) rajongunk, de leginkább hálásak a nagy farizomért lehetünk, ennek ugyanis kulcsfontosságú szerepe van a járásban, gyönyörű és még injekciókat is lehet belé adni.

Feltevésünk szerint a far fejlődése a következőképpen nézett ki: egyszer csak egy elődünk két lábra állt, így elérte az almafán az almát (figyelem: intertextualitás!), élelemhez jutott, szaporodott, ezt utódai is ellesték tőle, utánozták, szaporodtak, miközben egyre gyakrabban múlatták az idejüket két lábon, így egyre kerekebbé fejlődhetett fenekük.

Farral a túlélésért!

Joggal feltételezhetjük, hogy négy lábon ugráló elődeink simán leragadozhatták volna ácsingózó, farnövesztő elődeinket, ám mégsem tették. Nyilván azért, mert megtetszett nekik az állatvilágban addig fel nem lelhető fenék, megkívánták felegyenesedett elődeinket, illetve azok farizmát.

Ennek aztán össze-vissza párzás lett a vége, hiszen a fenékkel rendelkező nőstények jóval kívánatosabbak lehettek farral nem rendelkező vetélytársaiknál. Nem volt visszaút, kerek fenékkel nagyobb eséllyel került sor párzásra, így a segg elterjedt. A gondolkodás, a művészetek, a politika, a tudomány, a vallás mind csak járulékos nyereségek, illetve veszteségek. Létezésük egyértelmű előfeltétele valójában a segg.

Talán intelligenciánknak köszönhetjük, hogy ügyesen túléltünk komoly kihívásokat, de intelligenciánkért a seggünknek kell hálát adnunk.

Boldog nőnapot!